Ironikus szó jelentése
ironikus (melléknév)
Burkoltan gúnyos (szöveg, megfogalmazás), amelyben a lekicsinylés a dicséret, magasztalás alakját ölti magára, és ezzel a beszélő nevetségessé tesz egy rossz dolgot úgy, hogy nyilvánvaló ellentmondás van a tény és állítás között.
Példa az ironikus humorra: Derék, megbízható kutya az öreg buksi. Meg is érdemli, hogy nem politikusnak született.
Az ironikus megfogalmazás a humor egyik eszköze lehet. Az ironikus hangvétellel vissza is lelet élni. A fiú dicsérete inkább ironikus beszólás volt, mint széptevés.
Eredet [ironikus < iróni(a) + -kus (melléknévképző)]