Irányzat szó jelentése
irányzat (főnév)
1. Sajátos törekvés; jelentős politikai, művészeti, tudományos mozgalom. Egy bizonyos célra törekvő tömeges működés, cselekvés, szándék.
Az újabb irányzatokat is hagyják érvényesülni a művészetben. A szellemi működést kutató irányzatot áltudománynak tartják az áltudósok.
2. Általános jelleg; mozgás jellemző iránya. A haladás, változás leggyakoribb típusa.
A légtömegek irányzata keleti. Az árak növekvő irányzatot követnek.
3. Régies: Az iránytű állása, bizonyos irányba való igazodása.
A kormányos az irányzatot is figyelte út közben. A déli irányzat miatt egyre melegebb területre értünk.
4. Régies: Tárgy helyzete, bizonyos cél felé állása.
A tüzér állított az ágyú irányzatán. A szélkakas irányzata mindig mutatja a szél irányát.
Eredet [irányzat < irány + -zat (igeképző)]
