Hadnagy szó jelentése
hadnagy (főnév)
1. Katonai: Tiszti rendfokozat. Az alhadnagy feletti rendfokozat, illetve az ilyen rangú személy. Általában a századnál kisebb katonai egységet vezet, illetve a század kiképzéséért felelős a százados mellett.
A hadnagy felsorakoztatta a katonákat. A hadnagy vezette a csapatot az ütközetben.
2. Régies: Rendőri vezető, rendfenntartó jellegű csapat feje.
„Ha kergetnek a hadnagyok: A pusztába bevágtatok.” (népköltés) A város hadnagya egy új őrjáratot szervezett éjszakára.
3. Régies: Hadvezér vagy annak helyettese. Egy sereg vagy seregrész parancsnoka, egyike a legmagasabb katonai rangoknak.
A hadnagy támadásra indította a csapatokat, és az élen lovagolt. A hadnagyot a király tanácskozásra hívta.
4. Régies: Nemzetségfő, családfő, aki az egymással vérrokonságban álló közösség (had (4)) vezetője.
A hadnagyok összejöttek a fejedelem sátrában. A hadnagy eldöntötte, hogy hol telepedjen le a nemzetség.
Eredet [hadnagy < ómagyar: hadnagy (több nemesi család által választott katonai vezető) < ómagyar: hadnagy (nemzetségfő) < ősmagyar: hodu (had, sokaság) + magy (nagy, vezető)]