Fehérje szó jelentése
fehérje, fehérjék (főnév)
1. Tojás része; a tyúktojás héja és sárgája közötti kocsonyás anyag, amely megfőzve fehér színű.
A fehérje más ízű, mint a sárgája. A gyerek csak a fehérjét eszi, annyira válogatós.
2. Testépítő anyag, amelynek táplálékként történő bevitele fontos a test felépítése és újjáépítése szempontjából.
Testünk fejlődéséhez szükség van a fehérjére. Nagy mennyiségben található fehérje a húsban, tojásban. Tápanyagon kívül léteznek védekező fehérjék is.
3. Tápláló étel; testépítő anyagot bőven tartalmazó táplálék, mint például a tej és hús.
Sok fehérjét fogyasztunk, mert szeretjük a sajtot. A fehérje mellé elég zöldséget is kell enni.
4. Növényi anyag; gyümölcsök magjában levő szívós vagy porcogós rész, amely vegyileg egyezik a tojásfehérjével.
A friss mogyoróban apránként lerágtam a fehérjét. A fehérje elválik a mag csírájától.
5. Szleng: Hím ivarváladék; lásd: ondó.
A fehérje lefagyasztva évekig eltartható. A megtermékenyítéshez fehérje szükséges, mert ondósejtek vannak benne.
Eredet [fehérje < fehér + -je (főnévrag) a tojás fehérjére utal]
