Tok szó jelentése
tok (főnév I.)
1. Külső védő tartó. Egy tárgy számára készült, annak védelméül, hosszabb ideig használaton kívül tartására való tartó.
A hangszereknek is van tokjuk. Elővette a tollát a tokjából.
2. Ízületet védő burok. Az emberi vagy állati testben bizonyos - főleg elmozduló - részeket védő burok.
A kosármeccs alatt az egyik játékosnál megsérült az térdízületi tok.
3. Nyílászáró kerete. Az ajtókat, ablakokat magukba foglaló, a falba beépített keret.
Az ajtót tokostul szállítják ki az építkezés helyére. A robbanás tokostul szakította ki az ablakot.
4. Madártoll bőrbe nyúló része. A madár bőrében található olyan képződmény, amiből a tolla kinő.
A tyúkról sütés előtt el kell távolítani a tokokat is.
Eredet [tok < ómagyar: tok < ősmagyar: tuku (tok, huzat) < dravida: tokku (külső, öltözet < kéreg)]
