Reneszánsz szó jelentése
reneszánsz (főnév)
1. Történelem: A művelődési újjászületés korszaka az európai történelemben a 15. század elejétől kezdve. Elsősorban az élet szépségét, a természethez, az emberi élethez visszatérést hirdette, az előtte uralkodó vallásos szemlélettel szemben. Ezt a korszakot az ókori szövegek, ismeretek művészeti és tudományos értelmű ismételt felfedezése jellemezte.
A reneszánsz Mátyás király uralkodásával ért Magyarországra. A reneszánsz a 16. században terjedt el az Alpoktól északra. A reneszánsz megelőzte a reformációt.
2. Művészettörténet: Képzőművészeti irányzat és stílus a 15-16. században, amelyre a nyugodt harmónia, a zárt kompozíció, az ókori művészet formáinak alkalmazása, és a művészeti módszerek tökéletesedése jellemző.
A reneszánsz első témái vallási ihletésűek voltak. Lenardo da Vinci és Michelangelo a reneszánsz legnagyobb művészei között volt.
3. Átvitt értelemben: Szellemi feltámadás; egy régi író, művész, vagy elfeledett alkotás, irányzat, divat újra népszerűvé válása.
A színház új évadja Shakespeare reneszánszát hozza el a királydrámák színpadra vitelével. A rock reneszánsza jellemző erre a fesztiválra.
Eredet [reneszánsz < francia: renaissance (újjászületés) < latin: renascor (újjászületik, újra kezdődik) < re- (újra) + nascor (születik, kezdődik)]
