Gerundium szó jelentése
gerundium (főnév)
1. Nyelvtan: Igealak; a latin nyelvben az igének főnévi értelemben használt és főnévként ragozható formája.
A „venia legendi” (oktatási engedély) kifejezésben a „legendi” („olvasni”) a gerundium. A tanuló megtanulta a gerundium ragozását.
2. Nyelvtan: Határozói igenév az újlatin (francia, olasz, román, spanyol) nyelvekben.
A spanyolban a gerundium képzője az „-ndo” képző. A gerundiumot magyarul a „-va, -ve” végződéssel fordítjuk.
3. Történelem: Hosszú kampós bot, amelyet a régi debreceni diákok tűzoltáshoz, illetve a tűz közelében levő gyúlékony anyag eltávolítására használtak.
Minden diák megragadta a maga gerundiumát, és elkezdték lerántani a szalmatetőt a tűz körüli házakról. A gerundiummal sikerült megakadályozni a tűz terjedését.
Eredet [gerundium < latin: gerundium (állapotjelző) < gero (hordozó < hord)]
