Ábécé szó jelentése
ábécé, abc (főnév)
Betűk sorrendje, amely megegyezésen alapul. A kimondott beszédhangok, illetve az ezeket írásban megjelenítő betűk egy adott nyelvre jellemző egymásutánja. A nyelv betűinek teljes sorozata. Ez arra való, hogy a nyelv szavait ebbe az ismert és általánosan használt sorrendbe rendezzük, hogy ezzel könnyen megtalálhatóak legyenek (például) egy szótárban, vagy nevek felsorolásakor.
Magyar ábécé: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs
Az ábécé betűit érdemes kívülről megtanulni, ha gyorsan meg akarunk keresni egy szót a szótárban. Az ábécét használhatjuk arra, hogy névsorba rendezzük a címeinket. Az ábécé sorrendje nyelvenként változhat.