Píp szó jelentése
píp (főnév)
1. Népies, régies: Sárgásfehér hártya vagy keményedés főleg baromfiak és díszmadarak nyelvén. Okként szomjúságra vagy meghűlésre, izgató anyagok belégzésére gondoltak.
Az asszony észreveszi a pípet a tyúkjain, és inni ad nekik a nagy melegben. Régen a pípet tűvel felszúrták, hogy a madár nehogy megdögöljön. A papagáj gazdája a sárgás pípet olajos, vazelines bekenéssel is kezeli.
2. Átvitt értelemben, régies, elavult: Merev tartás, amely főleg járás során nyilvánul meg. Másokkal szemben kihívó, fölényeskedő magatartást fejez ki.
A hetyke legény testtartásán nagyon látszik a píp. Az anya azt tanácsolja a lányának, hogy hagyjon fel a píppel, mert túlzott büszkesége miatt vénlány marad.
Eredet [píp < középmagyar: pípite, pipitye (píp) < latin: pippita, pituita (píp < genny, váladék < „gyantácska”) < szanszkrit: pitu (gyanta)]
