Boka szó jelentése
boka (főnév)
1. Emberi ízület, amely a lábfejet és a lábszárat köti össze.
A futó egy kis gödröcskébe lépett, és kibicsaklott a bokája. A sportoló megrándult bokáját bekötözte az edzésen jelenlevő orvos.
2. Lábfej feletti kidudorodás. Az ember csontrendszerében a lábszár csontjainak bőrrel bevont kidudorodása a lábszár legalsó részén, a sarok fölött mindkét oldalon.
A lány bokáig érő szoknyát vett fel a randevúra, mert az hosszította az alakját. A gazda a szekérről leugorva bokáig süppedt a sárba. A katona tisztelgéskor régen összevágta a bokáját.
3. Lábrész, amely a lábfej feletti kidudorodásnak külső tája.
A lány vékony bokája kivillant a hosszú szoknya alól. Az idősödő ember bokája megvastagszik.
4. Állattan: Hátsó lábtő az emlős állatoknál.
A ló a jobb bokáját fájlalja a rossz patkó miatt. A fekete macska bokájánál fehér szőrsáv díszlett, mintha zoknit hordott volna.
Eredet [boka < ómagyar: boka < ősmagyar: boka, „láb boga” < bog (csomó) + -a (főnévrag)]
