Bojtorján szó jelentése
bojtorján (főnév)
1. Gyomnövény. A fészkes virágzatúak közé tartozó, a lapuhoz hasonló, feltűnően nagy levelű, lila virágzatú növény; fészkének szúrós, horgas pikkelyei mindenbe könnyen beleakaszkodnak. (Népies neve: vízi bojtorjány, keserű lapu; latin neve: Arctium).
A kirándulóknak, ahogy a magas fűben mentek, bojtorján akadt a nadrágjukra. A parlagon hagyott kertet felverte a bojtorján.
2. Szálas termés, amely ennek (1) a növénynek szúrós, tapadó, mindenbe beleakaszkodó része.
A kiránduló hazafelé a vonaton néhány bojtorjánt szedett le a nadrágja száráról. A társának is odaszólt, hogy annak is tele lett bojtorjánnal a ruhája.
Eredet [bojtorján < ómagyar: bojtorján < ősmagyar: bojtor (akaszkodó, bosszantó) + -ján (főnévképző)]