Abszencia szó jelentése
abszencia (főnév)
1. Tudományos, elavult: Szükséges dolog hiánya, aminek meg kellene lennie.
A vitamin tartós abszenciája betegségeket vált ki. A jó modor abszenciája miatt az úrfi nem kívánatos a társaságban.
2. Jogi, elavult: Szükséges személy hiányzása, távolléte, akinek (a tárgyaláson) jelen kellene lennie.
A vádlottat abszenciája ellenére is elítélték. Az abszencia nem akadályozta a bíróságot, hogy kimondják a válást.
3. Lélektani, elavult: Káros figyelmetlenség, amikor a személy nem ügyel a jelen környezetére, hanem máson gondolkodik; szórakozottság.
A tudós felesége már megszokta a férj abszenciáját. Az egyetemisták között gyakori az abszencia, ha nem értik a tananyagot.
Eredet [abszencia < latin: absentia (távollét) < ab- (el; határozói előtag I.) + esse, sum (lenni, van) < szanszkrit: asmi (vagyok)]
