Újmagyar szó jelentése
újmagyar (melléknév)
Az újmagyar kor (nyelvészeti szempontból) a XVIII. század közepétől 1920-ig tartott (Trianoni szerződés). Ebben az időszakban neves művészek és hazafiak a nyelv fejlesztése, érthetőbb oktatása és írásművek révén próbálták műveltebbé tenni a népet. Ekkor születtek első szótáraink, tankönyveink és számtalan irodalmi remekmű. Magánkezdeményezésből elvégeztek rengeteg kulcsfontosságú nyelvészeti, nyelvtani kutatást, rendszerezést. A keleti rokon nyelvek kutatása ekkor folyt a legnagyobb erőkkel.
Ennek elnyomására az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni politikai intézkedések révén hosszú időre beszüntették az oktatást, rejtett külföldi irányítás alá vették a tudományos életet és a sajtót; csakis a politikai érdekeket kiszolgáló „tudományos eredményeket” hozták nyilvánosságra, eltörölték rengeteg ősi szó és több igeragozás használatát („nyelvújítás”), a közoktatásban pedig a megértés növelése helyett az engedelmességre nevelés (pedagógia) lett a központi cél. Ekkor vezették be (németajkú nyelvészek munkái alapján) a finnugor elméletet. A tudományos közéletben bebörtönöztek, elhallgattattak, betiltottak minden tudóst, aki nem szolgálta ki ezeket az érdekeket. (Munkáikhoz még ma is nehéz hozzájutni.)
További érdekesség még, hogy ebben a korban (1844-ben ) a magyar lett a latin helyett a hivatalok nyelve. A nyelvváltozatok egyre inkább közeledtek egymás felé.
