Rakonca szó jelentése
rakonca (főnév)
1. Támasztórúd egy kocsin, szekéren vagy szánon, amit a tengelyek vagy a keresztgerendák végére szerelnek azért, hogy a kocsi vagy a szán oldalait megtámasszák.
A gazda föltette a rakoncákat a szekérre, mert szénát vitt haza a rétről. A rakoncák nem engedték szétrázódni a szekérre halmozott szálas terményt.
2. Raktérmerevítő fémléc. Felfelé álló rúd vagy keskeny, hosszú támaszték, amelyet kocsikon, teherautókon, kamionokon használnak a rakomány oldalsó kitámasztására, tartására.
A teherautó rakoncái nem engedik oldalra legurulni a szállítandó fatörzseket. A kocsira rakott szállítmány a két oldalsó rakonca fölé ér.
3. Elavult, átvitt értelemben: Akadályozó tényező, amely határok közé szorítja az egyén tevékenységét, tetteit, vagy egy csoport működését; korlát.
A kormány mozgásterét beszűkítik a rakoncák. Az ember úgy érezheti, hogy a kor, amelybe beleszületik, egyben a rakoncája is lesz.
Eredet [rakonca < rak + -on(c) (főnévképző) + -ca (főnévképző)]
