Rakoncátlan szó jelentése
rakoncátlan (melléknév)
1. Átvitt értelemben: Engedelmeskedni nem akaró (személy), aki nem veszi figyelembe a helyes magatartás szabályait, korlátait. Fegyelmezetlen, szilajul, fékezhetetlenül rendetlenkedő (személy, csoport).
A rakoncátlan gyerekek az iskolaudvaron szaladgálnak és hangoskodnak. A rakoncátlan kölyökre hiába szólnak rá a felnőttek, nem fogad szót.
2. Átvitt értelemben: Engedelmeskedni nem akaró személyre jellemző (megnyilvánulás, viselkedés). Fegyelmezetlen, szilajul, fékezhetetlenül rendetlenkedő személlyel kapcsolatos (dolog).
A tanár nem örül a gyerekek rakoncátlan viselkedésének. A tanulóknak nehéz abbahagyni becsengetéskor a rakoncátlan rohangálást.
3. Átvitt értelemben: Az embernek engedelmeskedni nem akaró (állat, ló), amely nem tűri az emberi irányítást; féktelen, szilaj.
Egy rakoncátlan csikó szalad a szekér elé fogott ló mellett. A rakoncátlan ló ledobja a lovast a hátáról.
4. Népies, régies: Támasztórúd nélküli (kocsi, szekér), amelyen nincs felfelé álló rúd vagy keskeny, hosszú támaszték, amely kitámasztaná vagy megerősíteni a rakodóteret.
A gazda egy rakoncátlan kocsival megy ki a határba. A rakoncátlan szekérrel nem lehet szénát szállítani.
Eredet [rakoncátlan < rakonca + -tlan (melléknévképző)]
