Köz szó jelentése
köz (főnév I.)
1. Két felületet elválasztó üres hely, hézag.
Nagyobb köz kell a bútorok között. Hagyjunk némi közt a dobozok mellett.
2. Szűk, kis utca, keskeny út.
Menj végig a közön és eljutsz a boltba. A kis köz felé nem érdemes autóval menni, mert annyira keskeny.
3. Távolság két dolog, pont között térben, időben vagy más jellemzőkben.
időköz, felvonásköz, sorköz, hangköz
A szóköz jelzi, hogy melyek a különálló szavak.
4. Körbefogott földterület, amely mellett egy folyó ágai vannak két oldalt.
A Bodrogköz nagyon jó termőföld. A Sárközben nem csak szúnyogok tenyésznek.
5. Időfolyam közepe, nem az eleje, sem a vége.
A nap közét ébren töltjük, csak éjszaka pihenünk. A hét köze mindig munkával telik.
Eredet [köz < ómagyar: köz < ősmagyar: kis, kuzsi (szoros) < dravida: kitt, kid (szoros, közeli)]
