Különb szó jelentése
különb (melléknév)
1. Jobb, eredményesebb (személy), aki bizonyos szempontból más hasonló személyek közül kiemelkedik.
A lány a többinél különb fiatalembert választja az udvarlói közül. A rajthoz álló versenyzők közül a különb sportoló nyeri a bajnokságot.
2. Jobb (élőlény, eszköz, tárgy, anyag, dolog), amely bizonyos szempontból más hasonló élőlények, eszközök, tárgyak, anyagok, dolgok közül kiemelkedik.
A bajnok zsoké különb lóval versenyez, mint a társai. A jó hírű asztalos különb faanyaggal dolgozik, mint a társai. Az emberek csak azért vándorolnak ki az országból, mert azt gondolják, hogy külföldön különb életük lesz, mint itt.
3. Szokatlanabb (esemény, hatás, jelenség, megnyilvánulás), amely furcsaságával kiemelkedik a többi hasonló közül, és ezzel a jellegével megbotránkozást, felháborodást kelthet.
A fiú azzal legyintett egyet, hogy látott ő már különb dolgot is. A háborút megjárt katona a hétköznapi élettől különb tapasztalatokkal tért haza, de ezekről senkinek sem beszélt.
4. Mástól eltérő (esemény, hatás, jelenség, megnyilvánulás), amely sajátos jellege miatt kiemelkedik a többi hasonló közül.
Az óriás mindenkinél különb alakja félelmet keltett a közönséges emberben. A tengerész a mainál különb vihart is átélt már.
Eredet [különb < külön + -b(b) (melléknévképző)]
