Külön-külön szó jelentése
külön-külön (határozói kifejezés)
1. Egyenként, egyénenként; minden egyes személyt, élőlényt, darabot, elemet, jelenséget külön véve, mindegyiket a többitől függetlenül tekintve.
A kertész az elültetett virágok tövét külön-külön meglocsolja. A csomagon belül minden darabot külön-külön becsomagolnak. Az asszony a virágokat külön-külön elülteti.
2. Más-más helyre vagy helyen; egymástól térben elkülönítve.
A gyerekek külön-külön nyaralnak a két nagyszülőnél. Régen a lányok és fiúk külön-külön jártak iskolába. A szállítószalag mellett álló munkások külön-külön rakják az almákat nagyság szerint.
Eredet [külön-külön < külön]
