Kontingens szó jelentése
kontingens (főnév)
1. Arányos rész, hányad; mennyiség, amely egy teljes egész, érték, összeg bizonyos kulcs szerinti felosztáskor jut a résztvevőkre.
A vezetőség megállapítja az üzemegységekre jutó termelési kontingenst. A kontingens megállapításakor figyelembe vették az üzemrészek létszámát és felszereltségét.
2. Meghatározott létszám, amely általában felső határt jelent.
Az államtitkárság megállapítja a felsőoktatási felvételi kontingenseket. Az állam a kontingensbe esők tandíját fedezi a költségvetésből.
3. Kereskedelem, pénzügy, történelmi: Megállapított mennyiség, érték; bizonyos árukra, devizára megállapított, súlyban vagy értékben kifejezett kiviteli vagy behozatali mennyiség.
A szocializmus idején az állam állapított meg különféle kontingenseket. A kereskedelmi szerződés kontingenst határoz meg az árucserére vonatkozóan.
Eredet [kontingens < latin: contingens (lehetséges, megeshető < összeérő) < contingo (érint, összeér) < com- (össze) + tango (érint) < szanszkrit: tunga (ütődés)]
