Öncélú szó jelentése
öncélú (melléknév)
Ésszerű céljától elszakadt (eredmény, tett, tevékenység), amely csupán önmagáért, minden távolabb ható jó szem előtt tartása nélkül végzett, kívánt vagy vágyott (eredmény, tett, tevékenység), és nem jelent hasznot az élet más területein.
Az öncélú eszegetés nem csak egészségtelen a testnek, de még lustává is tesz. Azok, akik öncélú dolgokat tesznek, inkább terhet jelentenek a társaiknak. Az öncélú tévénézés csak az időt rabolja el a hasznos tevékenység elől.
Eredet [öncélú < ön- (melléknév) + cél + -ú (melléknévképző)]
Lezárva 7K: 2013. szeptember 27., 14:07