Olvasókönyv szó jelentése
olvasókönyv (főnév)
1. Iskola: Rövid szövegeket tartalmazó tankönyv, amely anyanyelvi vagy idegen nyelvi oktatás céljából összeválogatott és tervszerűen elrendezett történetekből, életszerű jelenetekből áll.
A gyerekek egy olvasókönyvből tanulnak meg olvasni. Az angol nyelvtanulás része az olvasókönyvben található leckék elsajátítása.
2. Átvitt értelemben: Gyűjteményes kötet, amely egy ismeretkörbe, tudományágba bevezető szövegeket, nagyobb művekből vett részleteket tartalmaz.
A felső tagozatos olvasókönyvben irodalmi művek részleteiből álló szöveggyűjtemény segíti az irodalom tanítását. A filozófus hallgató egy olvasókönyvből ismerheti meg az ókori szerzők műveinek fontos részleteit. A diák a vizsgatételeinek kidolgozása közben szorgalmasan forgatja az olvasókönyvét.