Olvasó szó jelentése
olvasó (melléknév)
1. Szöveget megértő (személy), aki a leírt mondatok betűit szóról-szóra, sorról-sorra követve végighalad egy szövegen, és a szöveget hangosan kimondva vagy kimondás nélkül felfogja.
Az olvasó gyerekek örülnek, hogy megértik a mesét. A figyelmesen olvasó ember szótárt is keze ügyében tart olvasás közben.
2. Szöveg megértésével kapcsolatos; a szöveg megértését végző, azt segítő, lehetővé tevő, ahhoz használható.
Az olvasó gyerekek műveltebbek, mint a tévénézők. Olvasószemüveg nélkül homályosan látom a betűket. Az olvasólámpa mellé ülve szoktam olvasgatni esténként.
3. Népies, régies: Darabonként számláló (ember), aki megszámlálható tárgyakat, dolgokat egyenként számba véve mennyiségileg összesít.
A pénzét olvasó asszony megnézi van-e nála elég a bevásárláshoz. Az aprópénzt olvasó árus vigyáz, hogy pontosan adjon vissza.
Eredet [olvasó < olvas + -ó (melléknévképző)]