Racionalizmus szó jelentése
racionalizmus (főnév)
1. A józan ész és a dolgok helyes megítélése. Lásd még: ésszerűség.
A racionalizmus csak a jelenre és a jövőre vonatkozó kiértékelések alapján működik. A jó vezető döntései a racionalizmuson alapulnak.
2. Filozófia, tudományos: A gondolkodást középpontba állító filozófiai és tudományos irányzat, amely a 17–18. században alakult ki. Az irányzat szerint az ismeretek forrása az emberi ész, amelyet elsőbbség illet meg más szempontokkal (például a vallásos hittel) szemben.
A racionalizmus elterjedésével a hagyomány ereje is csökkent. A tudomány a racionalizmus alapján akarja megoldani az élet problémáit.
3. Filozófiai, tudományos: Korszak, amelyben az emberi gondolkodást középpontba állító filozófiai és tudományos irányzat virágzott.
A racionalizmus óta megváltozott a vallások szerepe a társadalomban. A racionalizmus idején nagy fejlődésnek indultak a természettudományok.
Eredet [racionalizmus < racionál(is) + -izmus (igeképző)]
