Oltáriszentség szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Paloca (vitalap | szerkesztései) 2014. április 28., 13:51-kor történt szerkesztése után volt.
oltáriszentség (főnév)
Vallási, keresztény: Megszentelt ostya (és bor), amelyet a keresztény hívők Krisztus testének (és vérének) tekintenek. Ennek alapja a misének vagy az úrvacsorának az a része, amelyen megismétlik Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és cselekedeteit.
A misén az ostya képében minden olyan hívő részesülhet az oltáriszentségben, aki megbánta a bűneit és feloldozást kapott. Az ágyban fekvő betegnek a pap házhoz viszi az oltáriszentséget.
Eredet [oltáriszentség < oltár + -i (melléknévképző) + szentség]
Lezárva 7K: 2013. május 18., 16:10
