Pofátlan szó jelentése
pofátlan (melléknév)
1. Durván szemtelen (ember), aki erkölcsileg gátlástalan, felelőtlen; otrombán öntelt.
A pofátlan zsebtolvaj visszaél mások figyelmetlenségével. A pofátlan szoknyabolond kolléga ajánlatokat tesz az irodában dolgozó nőknek.
2. Durván szemtelen emberre jellemző (magatartás, megnyilatkozás, tett); vele kapcsolatos (dolog).
A tanuló pofátlan beszéde felháborítja a tanárt. A kamasz pofátlan feleselése elmérgesíti a helyzetet.
3. Felháborító (helyzet, állapot), amely ellentétben áll egy személy véleményével, elgondolásával, és azt magára nézve sértőnek tartja; ilyen helyzettel okolható (személy).
– Ez pofátlan hazugság! – kiált fel a vádlott a tárgyalóteremben, mert a tanú ellene vall a tárgyaláson. – Egy pofátlan pimasz tolvaj! – kiált fel a férfi a villamoson, amikor az utastársát azon kapja, hogy belenyúl a táskájába.
Eredet [pofátlan < pofa + -tlan (melléknévképző)]
