Piszton szó jelentése

piszton (főnév)

1. Rézfúvós hangszer; könnyen kezelhető, háromszelepes hangszer, amelynek hangereje elmarad a trombita mögött.

A piszton elterjedt hangszere a dzsesszegyütteseknek. A piszton őse a régi postakürt volt.

2. Zene: Rézfúvós hangszer középrésze, amelyen három szelep található; a hangszer ezekkel a szelepekkel szólaltatható meg.

A zenész a pisztont nyomogatja ujjaival. Játék közben nagyon ügyesen kezeli a pisztont.

3. Régies, elavult, műszaki: Mozgó gépalkatrész, dugattyú; munka- vagy erőgép hengerébe pontosan illeszkedő, légmentesen záró, ide-oda járó alkatrész, amely a hengerben levő gázra vagy folyadékra mechanikai erőt fejt ki, vagy attól erőt vesz fel.

A gőzmozdony pisztona lassan megmozdult. A hajócsavart hajtó piszton gyorsan mozog.

Eredet [piszton < olasz: pistone (piszton < dugattyú) < pestone (mozsártörő, döngölő) < latin: pisto, pinso (zúz)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 0 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja