Pisztácia szó jelentése
pisztácia (főnév)
1. Kemény héjú termés, amely a dióhoz hasonló ízű olajos mag.
A pisztáciát legtöbbször sózottan, kis zacskókban találjuk meg az üzletek polcain. A pisztácia a földimogyoróhoz hasonlóan kedvelt csemege.
2. Növénytan: Lombhullató fa, amelynek kemény héjú, olajakban gazdag termése van. A fa lassan növekedve eléri a 7–9 méteres magasságot is. Eredeti élőhelye Kis-Ázsiában van.
A pisztáciát magról ültetik. A pisztáciát ma már a Földközi-tenger melletti országokban is termesztik.
Eredet [pisztácia < latin: pistacia (pisztácia) < görög: pisztakion (pisztácia) < perzsa: pistah (pisztácia, „király-dió”) < bistax (király)]
