Immunitás szó jelentése
immunitás (főnév)
1. Orvosi: Testi védettség; az elő szervezet védettsége fertőzések, káros hatások, mérgekkel szemben.
A vírus jelentősen legyengíti a szervezet immunitását, ha az nem teljesen egészséges. Az immunitásra az ember lelkiállapota is kihat.
2. Átvitt értelemben: Ellenállás egy káros hatással szemben.
A vaslemez rozsdával szembeni immunitását a megfelelő festék biztosítja. A gazdaság immunitása a benne dolgozó, a gazdaságot irányító emberek felelősségvállalásától függ.
3. Jogi: Vádak elleni védettség, amely a mentelmi jog alá tartozik. Ekkor az így védett személyt nem lehet vád alá helyezni, letartóztatni, ellene hatósági eljárást indítani.
Az országgyűlési képviselők immunitását a személyen kívül csak az országgyűlés oldhatja fel. A tetten ért elkövető lemond az immunitásáról. Más országok diplomatái immunitással rendelkeznek minden országban.
4. Régies, elavult: Kötelezettség alóli felmentettség. Az így védett személy, közösség nem fizetett adót, vámot, nem viselt pénzügyi terhet.
A város immunitását egy királyi oklevél biztosítja. Egy nemesember immunitása vele született jogából fakad.
Eredet [immunitás < latin: immunitas (mentesség < felmentés a közterhek alól) < immunis (mentes) < im- (nem, előképző) + munus (adó, díj)]
