Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Ordas szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2013. augusztus 8., 05:46-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

ordas (melléknév)

Ordas.jpg

1. Feketével, barnával tarkított (szőrzet, ilyen szőrű állat, főleg farkas).

A ordas bundájú szánhúzó a legerősebb. Az ordas kutya nagyon gyakori.


2. Régies: Barnás, feketés foltokkal tarkított (felület, tárgy).

Az öregember ordas bőrén meglátszik a kor. A fákról ősszel lehullik a sok ordas levél.


3. Régies: Szennytől foltos, pecsétes (ruhadarab).

A koldus egy ordas kabátot viselt kéregetés közben. Az asszony ruháját egy ordas kötény védi a bepiszkolódástól.


4. Régies, átvitt értelemben: Kellemetlenül csípős (bor, ital), amelyben túl sok a szénsav.

A vendég elfintorítja az arcát a még csípős, ordas újbortól. A gazda nem törődik az ordas borral, egy húzásra kiissza a poharat.


5. Régies, elavult, átvitt értelemben: Nagyon nagy (tárgy, dolog), amely szokatlan méretével nagyon kiemelkedik a többi hasonló közül.

A lottónyertesnek ordas szerencséje van. A város főterén egy ordas szobor áll.


Eredet [ordas < ómagyar: ordas (tarka, foltos < „holdas”) < hold]
Megjegyzés: A szó eredetileg a hold alakú világosabb foltokra utalt.



ordas (főnév)

Farkas.jpg

Ragadozó állat, amely a kutyával rokon; farkas. Fakó, szürkés szőre van; falkákban él.

A földön sokfelé élnek ordasok. Az ordas hazánkban ma védett állat. A kutya az ordas háziasított változata.



Ordas (tulajdonnév, földrajzi név)

Község Bács-Kiskun megyében 500 lakossal (2010-es adatok).

Dunapatajtól nyugatra, a Duna bal partján fekszik Ordas. Ordashoz a legközelebbi város Kalocsa.


Lezárva 7K: 2013. augusztus 7., 16:40





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)