Óbégat szó jelentése
óbégat (ige)
1. Jajgatva sír; hosszasan és kellemetlenül lármásan könnyeket hullat.
A fiúnak fáj a foga, egész éjjel óbégat. A betegnek fáj a hasa, ezért sokat óbégat.
2. Átvitt értelemben: Lármásan panaszkodik, méltatlankodik.
Az öregasszony azért óbégat, mert úgy érzi, becsapták a boltban. – Hiába óbégat, itt nem bántotta magát senki – szól ki a boltos az ajtón.
3. Átvitt értelemben: Elnyújtott hangon kiabál, veszekszik.
A ház előtt részegek óbégatnak az utcában. Akik éjszaka óbégatnak, azok nem hagyják aludni az embereket.
4. Átvitt értelemben: Lármásan énekel; hangosan és hamisan dalol.
A kocsmában már óbégatnak a részegek. Két összekapaszkodott részeg óbégat az utcán.
Eredet [óbégat < német: auweh < oh Weh (ó, jaj) < Weh (fájdalom) + -gat (igeképző)]
