Obeliszk szó jelentése
obeliszk (főnév)
1. Felfelé keskenyedő, négyzetes alaprajzú oszlop. Csúcsa elkeskenyedő, teteje gúlában végződik. Emlékoszlopként vagy épületek, építmények díszoszlopaként alkalmazzák.
A város főterén egy obeliszk áll, amelyet a város alapításának ezredik évfordulóján állítottak. A hősök nevét egy obeliszk őrzi a város parkjában.
2. Történelmi: Ókori egyiptomi napjelkép, amelynek alakja megegyezik ezzel (1) a felfelé keskenyedő oszloppal. A csúcsán levő gúlát legtöbbször arannyal fedték, hogy megcsillanjon rajta a napsugár, törzsére a napistenhez szóló imákat véstek. Templomoknál párosával állították fel őket.
Az egyiptomi obeliszkeket egyetlen kőtömbből faragták ki. A Nílus-parti templom kapuja előtt két obeliszk áll.
Eredet [obeliszk < francia: obélisque (obeliszk) < latin: obeliscus (csúcsos oszlop < „nyársacska”) < görög: obelosz (nyárs, hegy, tű)]
