Meghall szó jelentése
meghall (ige)
1. Hangot hirtelen felfog; fülével érzékelni kezd; egy hang elég erős ahhoz, hogy bizonyos távolságon belül levő személy vagy élőlény képes fülével felfogni.
Az asszony meghallja a bejárati ajtó felől hallatszó zajt. A lenémított mobiltelefont nem hallja meg az ember, így nem veszi fel a hívást.
2. Értesül róla; tudomást szerez egy tényről.
A lány arra gondol, csak otthon meg ne hallják, hogy mi történt vele. Ahogy a fiú meghallotta, hogy az apja beteg, azonnal hazautazott.
3. Régies, elavult: Hallás után tudomásul vesz egy tényt, helyzetet.
– Halld meg király, a nép elégedetlenkedik. Az anya meghallja, hogy mit csinált a gyerek az iskolában.
4. Régies, elavult: Segítésre készen tudomásul vesz egy kérést, panaszt; meghallgat.
A jó király meghallja a nép panaszát. Az apa meghallja a fia kérését.
Eredet [meghall < meg- (igekötő) + hall (ige)]
