Terv szó jelentése
terv (főnév)
1. Tennivalók rendszere egy cél elérésére, amely a lehetséges hatásokra és eredményekre vonatkozó előzetes megfontolásokon, számításokon alapszik. Ez tartalmazza a teendők időbeli sorrendjét és megvalósítási módját.
A csapat edzője egy tervet készített, amivel a versenyzőket formába tudja hozni a versenyre. A családfő a külföldi utazás megvalósítására egy tervvel állt elő.
2. Megvalósítási vágy, gondolatban elrendezett cselekvési sorrend, eredményre, alkotás megvalósítására irányuló elgondolás.
A lány átlátott a fiú tervén, és úgy intézte, hogy ne maradjon vele kettesben. Az üzletember régóta foglalkozott egy új termék forgalmazásának tervével. A szobrász már régóta dédelgeti egy lovasszobor tervét.
3. Részletes program, amely egy nagyszabású vállalkozást valósít meg. Általában hivatalos formában (rendeletben, törvényben) is kiadják vagy rögzítik, ha egy szervezetre vagy közösségre, országra vonatkozik.
Hazánk a második világháború után három- és ötéves terveket valósított meg. A villamosítási terv az ország minden helységébe elvitte az áramot.
4. Építészet, műszaki: Megvalósítási útmutatás; egy felépítendő épület, építmény vagy elkészítendő gép vagy más bonyolultabb szerkezetű tárgy részletesen kigondolt megvalósítási rajza (vagy leírása), amely az elkészítéshez szükséges részletességgel tünteti fel.
A mérnök a családi ház tervét megmutatta a megrendelőnek. A hatóság jóváhagyta az építési tervet.
Eredet [terv < újmagyar: terv (terv < alaprajz) < terü (tér, terület) < tér]
