Kimond szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Paloca (vitalap | szerkesztései) 2012. október 24., 18:10-kor történt szerkesztése után volt.
kimond (ige)
1. Szavakat kiejt a száján. A beszéd során az adott nyelv kiejtési szabályai szerint hangzásokat ejt ki a száján.
Mégis kimondta azt a szót, amire gondolt. Miután kimondta, már meg is bánta.
2. Nyíltan hangoztat. Szóban, írásban egy véleményt, gondolatot mások tudomására hoz.
Ő bizony kimondja azt, amit gondol, nem tesz féket a nyelvére. Ez a főnök nem szereti azt a beosztottat, aki csak úgy kimondja azt, ami a szívét nyomja.
3. Hivatalosan megállapít egy helyzetet; döntően megállapít, határozatként szóban, vagy inkább írásban közöl.
Az ítélet kimondja, hogy a gyereket az anyjánál kell elhelyezni. A bizottság azt is kimondta, hogy ki a felelős.
Eredet [kimond < ki- (igekötő) + mond]
