Kimond szó jelentése

kimond (ige)

1. Szavakat kiejt a száján. Beszéd során hangokat képez a szájával.

Mégis kimondta azt a szót, amire gondolt. Miután kimondta, már meg is bánta.

2. Nyíltan hangoztat. Szóban, írásban egy véleményt, gondolatot mások tudomására hoz.

Ő bizony kimondja azt, amit gondol, nem tesz féket a nyelvére. Ez a főnök nem szereti azt a beosztottat, aki csak úgy kimondja azt, ami a szívét nyomja.

3. Hivatalosan megállapít egy helyzetet; döntően megállapít, határozatként szóban, vagy inkább írásban közöl.

Az ítélet kimondja, hogy a gyereket az anyjánál kell elhelyezni. A bizottság azt is kimondta, hogy ki a felelős.

Eredet [kimond < ki- (igekötő) + mond]