Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Képző szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2012. június 22., 08:01-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

képző (melléknév)

Read.jpg

1. Tudását fejlesztő (személy), aki több ismeretre, tapasztalatra törekszik.

Az önmagát képző ember sokat olvas. A jövő szakembereit képző tanár lelkiismeretesen elmagyarázza a tananyagot.


2. Tudást átadó (intézmény, hely), ahol többnyire gyerekek, fiatalemberek tanulnak, szakmát sajátítanak el.

A tanárokat képző főiskola az általános iskola felső tagozata számára képez pedagógusokat. A jövő orvosait képző egyetemnek jól felszerelt kórházai vannak.


3. Meglévőt tovább változtató, meglévőből újat létrehozó (módszer, folyamat, eszköz, szerv, dolog), amely egy előző vagy kiindulási állapotból, részekből egy új állapotot, dolgot hoz létre.

A sókat képző vegyi reakciót a kémiatanár bemutatja az osztálynak. A hormont képző mirigy egészségesen működik. A beszédhangot képző szervek beidegzése alakítható a tisztább hangzás érdekében.


4. Nyelvtan: Jelentésbeli változást előidéző (toldalék), amely módosítja vagy teljesen megváltoztatja egy szó jelentését.

A melléknév középfokát képző toldalék módosítja a melléknév jelentését. A főnévből igét képző "-z" képző megváltoztatja az eredeti főnév jelentését, szófaját.


Eredet [képző < kép(e)z + -ő (melléknévképző)]



képző (főnév)

College.jpg

1. Oktató intézmény, amelyben adott szakmát vagy művészetet tanítanak.

A lányom az óvónőképzőbe jár. A nagymamám elvégezte a tanítóképzőt, és harminc évig tanított a városi általános iskolában. A balettképző igazgatónője egy világhírű balerina lett. A színészképző tanárai neves rendezők és színészek.


2. Nyelvtan: Toldalékfajta, ami megváltoztatja a szó jelentését, illetve szófaját. Új jelentésű szót hoz létre. Ez után még további toldalékokat lehet kapcsolni.

A képzők segítségével magunk is alkothatunk új szavakat. A hosszú szavak úgy jöttek létre, hogy több képzőt egymás után használtak egy szóban.


Szó.JPG

További részletezés a nyelvtani képzőkről

1. Az ige jelentését megváltoztató képző.

futtat, lépked, üldögél


2. Az igéből főnevet létrehozó képző.

futás, hozatal, vívmány


3. Az igéből melléknevet létrehozó képző.

váratlan, ijedős, mozgékony


4. Az igéből határozót létrehozó képző. (A határozót létrehozó toldalékok formai szempontból látszólag ragok, mivel a határozók után általában nem lehet több toldalékot kapcsolni, de a szerepüket tekintve ezek valójában képzők, hiszen megváltoztatják a szavak jelentését, szófaját).

vásárolni megy, futva érkezik, rohanvást távozik


5. A főnév jelentését megváltoztató képző.

térség, halász, cicuska


6. A névből igét létrehozó képző.

kalapoz, zöldell, gyorsít


8. A névből melléknevet létrehozó képző.

székes, szájú, fogatlan


9. A névből határozót létrehozó képző.

időre, helyből, házban


10. A névvel együtt határozót alkotó névutó (a névutó nem toldalék, mivel több szótagú, így általában nem írjuk egybe a névvel, de ez is képző, mivel megváltoztatja az előtte álló szó vagy szavak jelentését).

holnapután, az ajtó mellett, két fiú közé


11. A melléknév jelentését megváltoztató képző.

kékes, sokféle


12. A melléknévből főnevet létrehozó képző.

sárgaság, egészség


13. A melléknévből igét létrehozó képző.

kékít, zöldül, gyorsul, lassít


14. A melléknévből határozót létrehozó képző.

gyorsan, hatra, konokul, ötször


15. A határozóból igét létrehozó képző.

aláz, utánoz, odáz (oda +-z), idéz (ide + -z)


16. A határozóból melléknevet létrehozó képző.

mögöttes, alantas, felettes, visszás, tavalyi, tegnapi


17. A határozószó jelentését megváltoztató képző.

tavalyig, hátulra, messziről, ottan


Lezárva 7K: 2010. augusztus 13., 21:41





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)