Képzettség szó jelentése
képzettség (főnév)
1. Elért szaktudás; oktatás, tanulás vagy gyakorlat megszerzésével megszerzett jártasság egy ismeretkörben vagy szakmában.
A megszerzett képzettséget bizonyítvány tanúsítja. A képzettség önmagában még nem biztos, hogy elég a magas szintű munkavégzéshez, mert elhivatott hozzáállás is kell ehhez.
2. Műveltség; széles látókörű hozzáállás és működési alap, amivel egy személy élete minden területén magánál és a környezetében élőknél képes a józan észt, és a hosszú távú jó és igaz megoldásokat használni céljai elérésére, környezete irányítására.
A oktatásnak biztosítani kell a képzettséget a sikeres élet érdekében. A képzettség nem csak adatok sokaságának ismeretét jelenti.
Eredet [képzettség < képzett + -ség (főnévképző)]
