Idill szó jelentése
idill (főnév)
1. Érzelmesen derűs jelenet, amely az egyszerű boldogságot tükrözi. Egy bensőséges családi vagy szerelmi élethelyzet, esemény.
A családi idillt nem zavarják meg a gondok. A rohanó életvitelt folytató városi emberek gyakran vágynak csendes falusi idillre.
2. Érzelgős családi jelenet vagy szerelmi viszony, mesterkélten érzelmes helyzet.
A pár szerelmi idilljében az örökös cirógatás visszatetszést kelt. A családi idill a szőnyeg alá sepert gondoktól terhes.
3. Irodalmi: Leíró-elbeszélő költői műfaj; érzelmes színezetű költemény, amelyben a költő a természetben élő egyszerű emberek életét valószerűtlenül szépíti és a boldogság megvalósulásaként mutatja be.
A művész egy falusi témájú idillt alkot. A költő egy idillben fogalmazza meg érzelmeit.
4. Művészet: Művészeti alkotás, amely egyszerű, derűs, rendszerint kissé érzelmes jelenetet vagy helyzetet életképszerűen ábrázol.
A költő egy tájleíró idillt ír. A festményen egy falusi idill látható szelíden kérődző állatokkal, szép népviseletbe öltözött alakokkal.
Eredet [idill < latin: idyllium (pásztorköltemény, kis kép) < görög: eidüllion (képecske) < eidosz (forma)]
