Ügyetlenség szó jelentése
ügyetlenség (főnév)
1. Rossz tulajdonság, melynél fogva valaki magán segíteni nem tud.
2. Valamiben gyakorlati járatlanság, melynél fogva az illető félszegül cselekszik.
3. Ügyetlen tett, miáltal a kitűzött cél elérése hátráltatva van.
Ez nagy ügyetlenség volt tőled.
Eredet [ügyetlenség < ügyetlen + -ség (főnévképző)]