Zsákmány szó jelentése
zsákmány (főnév)
1. Elfogott állat, amelyet levadásztak, csapdába ejtettek. Ragadozó állat által elvitt, elragadott állat.
A vadászok zsákmánya egy óriási állat volt. A ragadozó hátulról támadja meg a zsákmányát.
2. Megszerzett érték, amelyet egy katona vagy csapat az ellenségtől lefoglalt, elrabolt.
Az ellenség összes felszerelése zsákmányul esett. A támadók zsákmánya lett a város teljes búzakészlete.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.


