Zsákmányoló ember szó jelentése
zsákmányoló ember (főnév)
‘‘Történelem’‘: Az őskor elején élő ember, aki vadászott (tehát valamilyen eszköz segítségével állatokat ölt, általában azért, hogy megegye), halászott (vízben élő állatok elfogásával foglalkozott, hogy megegye őket, vagy tárgyakat készítsen magának csontjukból), gyűjtögetett (apró növényeket, azok ehető részeit összeszedte) azért, hogy legyen mit ennie és tudjon miből tárgyakat készíteni magának. Ez az ember pusztította környezetét, nem termelt, nem hozott létre új dolgokat.
A zsákmányoló embert követi a termelő ember. A zsákmányoló ember vadászatból szerzett húst magának.
Eredet [címszó < ősmagyar: szó (jelentés) < ősmagyar: szó (jelentés) < nyelv: szó (jelentés)]
