Orvosság szó jelentése
orvosság (főnév)
1. Gyógyhatású szer; egy betegség tüneteinek kezelésére, vagy a betegség megelőzésére, illetve nem kívánatos testi állapot elhárítására, kóros testi folyamatok kezelésére használt vegyi anyag, amely hasznos reakciót vált ki a testben (bár legtöbbjüknek káros mellékhatása is van), eltompítja a érzékelést, vagy pedig anyaghiányt pótol.
A hiánybetegségre adott orvosság gyorsan hat, a tünet pár napon belül elmúlik. A beteg az orvosság bevétele után kevesebbet köhög. Bár az egészséget sokféle módon helyre lehet állítani, a jövedelmezőség miatt az egészségügy főleg orvosságokat használ.
2. Átvitt értelemben: Gyógyhatású kezelés, amely egy betegség tüneteinek enyhítésére, csökkentésére alkalmas, hasznos, jó hatású eljárás, módszer.
A gyógyvizes fürdő jó orvosság lehet ízületi fájdalmakra. A megfelelő étrend és nyugalom is lehet orvosság.
3. Átvitt értelemben: Kárt kezelő módszer; bajt, rossz állapotot kezelő eljárás.
A gazdasági válság orvossága a termelés fellendítése. A szegénység orvossága csak olyan kezdeményezés lehet, amelyben maguk a megszorult emberek veszik kezükbe sorsuk javítását.
Eredet [orvosság < orvos + -ság (főnévképző)]
