Orvoslás szó jelentése
orvoslás (főnév)
1. Baj kijavítása, elhárítása; hiba, sérelem helyrehozatala.
A jogszabályok lehetővé teszik a panaszok orvoslását. Sokszor elég a panaszos helyzetének orvoslásához az, ha meghallgatják őt, és ellátják jó tanáccsal.
2. Régies: Tünetek kezelése testi vagy lelki betegség, rossz állapot esetén; gyógyítás.
Az orvoslást csak arra kiképzett, államilag elismert gyógyítók végezhetik. Az orvosláshoz nagy segítség a megfelelő étrend és nyugalom.
3. Régies, elavult: Betegségekkel foglalkozó tudomány, amely az emberi vagy az állati test normál működésében bekövetkezett zavarokat (ezek érzékelhető és kimutatható hatásait és tüneteit) kezeli; orvostudomány.
Az orvoslás a betegségekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján fejlődik. Csak az orvoslásban kiképzett személy lehet gyógyító.
Eredet [orvoslás < orvos(o)l + -ás (főnévképző)]