Orvos szó jelentése
orvos (főnév)
1. Egészségügyi szakember, akihez a betegek segítségért fordulnak, hogy tanácsokkal és gyógyszerekkel enyhítse a tüneteket és fájdalmat. Felsőfokú orvostudományi végzettségű szakértő államilag elismert diplomával. A törvények értelmében csak neki van joga betegségeket a megfigyelt tünetek alapján azonosítani, és az érvényben levő szakmai előírások szerint kezelni.
A beteg először orvoshoz fordul. Az orvos gyógyszer írt fel a tünetek enyhítésére.
2. Gyógyító személy, aki életet ment, segít a betegeknek megszüntetni a tünetek kiváltó okait, majd meggyógyulni. Az egészséges életfunkciókat javító szakértő, akinek a kezelése egy betegség, elváltozás, sérülés után sikeresen és teljesen helyreállítja a testi működést.
Az orvos csak segít, a természet biztosítja a gyógyulást. Egy igazi orvos tudja, hogy a „több élet” a gyógyítás alapelve.
3. Átvitt értelemben: Az egészséget elősegítő dolog; orvosság.
A tiszta levegő és tiszta víz jó orvos. A csend és nyugalom a túlhajszolt ember orvosa.
4. Átvitt értelemben: Segítő személy vagy dolog.
A megértő szó a lélek orvosa. Az ezermester az elromlott szerkezetek jó orvosa.
Eredet [orvos < ómagyar: orvos < ősmagyar: orvas, uruas, urus (orvos, „gyógyszeres”) < dravida: maru (gyógyszer < üröm)]
