Nyelv szó jelentése
nyelv (főnév)
Szájban található, izmos testrész; mozgékony szerv az étel mozgatására, ízlelésre és tapintásra, ezen kívül az embernél a beszédhangok képzésében is részt vesz.
Amikor a kislány mérges volt, csúfolódva kiöltötte a nyelvét. A nyelvemmel éreztem a fogam éles sarkát. A macska a nyelvével lefetyeli fel a tejet. A kutya nyelve nagy melegben kilóg. Némely állatok (például: kígyók) szaglásra is használják a nyelvüket.
Eredet [nyelv < ősmagyar: nyelő, nyelű, nyalú (nyelv) < dravida: nálige (nyelv) < nallu (nyal, ízlel, szeret)]