Alapelv szó jelentése
alapelv (főnév)
1. Fő összefüggés, amit jól kell érteni, egy kívánt hatást elérjünk. Fontos szabály, amely alapján sikeres döntéseket lehet hozni, és amely rendet és következetességet biztosít. Alapigazság, ami szerint egy jelenség megtörténik, illetve egy rendszer vagy módszer működik, és ebből megérhetjük annak ideális állapotát, illetve hibáit.
A tisztelet alapelvépre épülnek az emberi kapcsolatok. A villamosság alapelve két pont energiaszintjének különbsége. Az anyagmegmaradás törvénye egy alapelv.
2. Legfontosabb szabály, amely más intézkedéseket, eljárásokat vagy magatartást meghatároz. Alapvető megegyezés, ami szerint egy személy vagy közösség cselekszik. A gyakorlatban alkalmazható általános szabály, ami segít helyes döntést hozni és jól cselekedni.
A józan ész és az emberi jogok képezik a törvények alapelvét. A kereskedelem alapelve a tisztességes csere.
Eredet [alapelv < alap- (melléknévi előtag) + elv]
