Dinsztel szó jelentése
dinsztel (ige)
1. Zsiradékban megforgatva megpirít; hús, zöldséget kevés, forró zsiradékban, rövid ideig megforgat azért, hogy a külső rostok összehúzódjanak és így az ízek belül maradjanak. A külső sült kéreg képzése után további cél a belső rostok puhítása.
A szakács dinszteli a húst, majd egy kis csontlével is felönti és még fedő alatt párolja. A főszakács nézi, hogy a szakácstanuló hogyan dinszteli az ételt. Miután dinsztelték, kevés folyadékot: vizet, bort, csont- vagy húslét adnak az ételhez, de ezt már párolásnak nevezzük.
2. Forró zsíron vagy olajon megpuhít zöldségfélét önálló ételkészítéskor, vagy egy főzési lépésként.
A magyaros konyha azzal kezdi a főzést, hogy sertészsíron hagymát dinsztel. A vegetáriánus konyhában is dinsztelik a zöldségeket, ha nem akarják nyersen fogyasztani.
3. Fedő alatt puhít; húst, zöldséget kevés folyadékban (vízben, mártásban, borban, hús- vagy csontlében) lefedve készít el. (Esetenként a folyadékhoz kevés zsírt, fűszert is ad.)
Az anya a sült húshoz káposztát dinsztel. A szakács köretnek zöldséget dinsztel, míg az a saját levét elfövi.
Eredet [dinsztel < német: dünsten (párol) < Dunst (pára)]
