Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Lényeg szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2012. április 28., 13:12-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

lényeg (főnév)

Importance.jpg

1. Filozófia: Legfontosabb tulajdonságok, jellemzők összessége, az egész értelme, oka, amely elégséges ahhoz, hogy egy személy, tárgy, dolog létezzen és megkülönböztethető legyen mástól, ami hozzá hasonló.

Az asztal lényegéhez hozzátartozik, hogy egy lábon vagy lábakon fekvő vízszintes felület, amelyre pakolni lehet, és mellette egy tevékenység végezhető. Egy szótárban a meghatározások a szó jelentéseinek a lényegét adják meg. A tőkés gazdaság lényege a profit előállítása. Az anyai szeretet lényege a gondoskodás.


2. Összefoglaló tartalom. Egy írott vagy elhangzott szöveg, kijelentés, összefüggő gondolat jellemző üzenetének, mondanivalójának, értelmének minden mellékes dologtól mentes rövid összessége.

A tanulók a dolgozatban a kötelező olvasmány lényegét írják le. A film lényege egy tragikus szerelmi történet egy végül elsüllyedő luxushajón.


3. A legfontosabb rész, értelem, ok, ami nem hagyható el.

– A lényeg, hogy legyél ott délután négykor – hangzik a telefonban a fiú hangja. – Most ne foglalkozz mással, csak a lényegre figyelj oda – mondja ez edző a verseny startjánál a sportolónak.


4. Régies, elavult: Egy személy egyénisége, valódi testi-lelki természete, jelleme.

A művész lényege megmutatkozik alkotásaiban. A személyes lényeg minden embernél alapvetően jó.


Eredet [lényeg < lény + -eg (főnévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 16 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)