Szükség szó jelentése
szükség (főnév)
1. Külső vagy belső hatás, ami kényszerít egy személyt, hogy egy bizonyos módon cselekedjen; a körülmények kényszerítő ereje; kényszerűség.
Szükségből kellett a fürdőkádban aludnia, mert az egész lakás tele volt a rokonaival.
2. Pénzzel vagy más szükséges dolgokkal nem rendelkezés; szűkösség, nélkülözés, szegénység.
Nem volt semmijük, nagy szükségben éltek.
3. valami hasznosra, szükségesre vagy vágyottra való igény.
Szükség van rendes fickókra. Hamarosan szükségem lesz újra az ollóra.
Eredet [szükség < szűk + -ség (főnévképző)]