Korabeli szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2019. február 11., 20:32-kor történt szerkesztése után volt.
korabeli (melléknév)
1. Vele egykorú; a szóban forgó személy életkorával megegyező ideje élő.
A fiúk korabeli gyerekekkel fociznak a pályán. Egy korombeli nővel beszélgettem a villamoson.
2. Abból az időből származó, a szóban forgó időszakban készült, történt, arra jellemző, azzal kapcsolatos.
A Mátyás korabeli várak még ma is állnak. A háború korabeli dokumentumokat még ma is őrzik.
3. Ugyanakkor létező; ugyanabban az időben, korban élő, történő, létrehozott (dolog, személy).
A korabeli ruhákból láthatjuk, hogy mennyire más volt a szépségideál. A költő nem értett egyet a korabeli politikusokkal.
Eredet [korabeli < kora + -beli (melléknévképző)]
